VULKÁN

A történelem is több szemszögből megközelíthető. Szeretné látni? Nézze meg az animációt.

Üdvözöljük a vulkánban

Selmecbányára érkezve, valójában Európa egyik legnagyobb vulkánjának területén parkol. Úgy is nevezik a Selmeci sztratovulkán. Bár ez a vulkán jelenleg alszik, álmában is el tudja mesélni, miért éppen ezeken a helyeken keletkeztek az aranylelőhelyek és azt is, egyelőre miért nem sikerült fellelni nagy részüket. Az egyetlen dolog, amit a vulkán titkol, az legközelebbi ébredésének időpontja.


Mikor a sekély meleg tengerben, amely valaha területünket borította, vulkánkitörések sorozata ment végbe, mintegy 50-100 kilométerre az akkori fátra-tátrai parttól vulkanikus hegységek koszorúja jött létre. Ma a Körmöci hegységtől a Selmeci-, a Polana- és a Cserhát-hegységeken keresztül, tovább a magyar Mátra, Bükk és a Tokaji-hegységen át, majd ismét Szlovákián, a Szalánci-hegységig terjedő területet foglalja magába. Forrás: D. Kočický 2. A selmeci sztratovulkán kialakulásának három fő szakasza. Forrás: D. Kočický

Veszteségek és nyereségek


A sztratovulkan „stratus„-okból áll, amely latinul réteget jelent. Ezek akkor jönnek létre, amikor a vulkánban váltakozik a lávaömlés illetve a hamu és a vulkáni törmelék kilökődésének szakasza. Ily módon képződnek a rétegek a megszilárdult lávából illetve a puhább tufából. Amikor a magma tartalékénak egy része elfogyott, a sztratovulkán pár százezer évre nyugovóra tért. A nyugalmi időszak alatt a vulkán belseje lehűlt és összeomlott, egyfajta katlant (kalderát) teremtve. Ugyanakkor létre jöttek repedések is, amelyeken keresztül víz jutott be. A víz a nagy mélységben úgy érezte magát, mint egy kuktában: a magas nyomásnak és hőmérsékletnek köszönhetően különböző ásványi anyagok oldódtak fel benne. Miközben ez az ásványvíz a földfelszín felé emelkedett, fokozatosan hűlt ki, így a benne levő ásványi anyagok is fokozatosan kristályosodtak - mindegyik más hőmérsékleten és más mélységben. A föld felszínéhez legközelebb az arany és az ezüst szilárdult meg.

A selmeci sztratovulkán kialakulásának három fő szakasza. Forrás: D. Kočický

Így ábrázolta az aranymosást a folyóban Gregorius Agricola (1494 – 1555), akit a mineralógia megalapítójának tekintenek. A kép a Tizenkét könyv a bányászatról és kohászatról című művéből való, amely kétszáz éven keresztül az ércbányászat és az ércek kohászati feldolgozásának leggyakrabban használt kézikönyve volt. Forrás: Boston Library Consortium Member Libraries.


Aranyat tartalmazó ér a hodrusbányai bányában – abban a mélységben, ahol elméletileg nem kellett volna aranynak lennie. Forrás: L. Lužina


Hegy a kálvária alatt: spicc tojás likőr nélkül


Már tudja, hogy a Selmeci sztratovulkán elsősorban a harmadkorban (i.e. 65 - 2,5 millió évvel) lövellt ki vulkáni felhőket. A vulkáni tevékenység egy további hulláma a negyedkorban is megrázta a leendő Szlovákiát. Hála istennek! Ennek köszönhetően magaslik a selmeci Kálvária a Scharffenberg-hegyen.

Körülbelül 2,5 millió évvel ezelőtt, amikor a Selmeci sztratovulkán már a jelenlegi formájára csiszolódott, a területén újra zajlani kezdtek az események. A szakértők ezt a vulkanikus tevékenység bazalt hullámának nevezik. Ennek eredménye például a Cserhátvidék Rimaszombat közelében, a Putikov vŕšok Barsberzence mellett, vagy a selmeci Scharffenberg is. Így történt: Egy régi alvó vulkán közepén a földalatti erők egy kicsi bazaltvulkánt nyomtak a felszínre. Egy ideig hányt magából mindent, ami egy vulkánhoz illik volt, de az egyik pillanatban a láva folyása váratlanul alábbhagyott, és így elkezdett erőteljesen a híres desszertre, a spiccre, emlékeztetni. A máz és a krém helyett a vulkánt kevésbé ízletes vulkáni hamu borította, és a tojáslikőr helyett bazaltlávát tartalmazott. Ez megdermedt, mint amikor a spiccet a fagyasztóba dugjuk. A mi kis vulkánunk a vulkán közepén fokozatosan pöfögött és pöfögött, míg végül csak egy omladékkal betakart bazaltdarab maradt belőle. Már távolról sem emlékeztetett a finom sütire. Csak amikor felépítették rajta a Kálváriát, akkor kapta meg azt a díszítést, amire minden cukrász büszke lenne.


A kaldera (vulkáni katlan) körvonalai. Legtisztábban a Tanád hegygerinc tisztásairól illetve a Paphegyről láthatók. Forrás: L. Lužina

Aranytelérek előfordulása Selmecbányán és környékén. Forrás: L. Lužina