IPAR ÉS TALÁLMÁNYOK

A történelem is több szemszögből megközelíthető. Szeretné látni? Nézze meg az animációt.

Felfedezések aranybányája

Ha arany- és ezüsttartalékokat csak a föld felszínén találhatnánk, a történelem alighanem egyet sem ismerne a felfedezők közül, akikről nemsokára szó lesz. A nemesfémek miatt az emberek egyre mélyebbre ástak, és egyre nagyobb akadályokat küzdöttek le. Lássuk mi mindent voltak képesek kitalálni, hogy Selmecbányán megkaparintsák az aranyat és az ezüstöt, illetve, hogy mi köze van ehhez olyan hírességeknek, mint Goethe, Watt, Lavoisier vagy Potter.


Ércfejtés Selmecbányán Luigi Ferdinando Marsigli 1726-ban a Danubius Pannonico Mysicus munkában megjelent rajzán. Forrás: Europeana, német fototéka

Selmeci feltalálók Mozart műveiben


A Selemcbányán tartózkodó élenjáró tudósok nemcsak benyomást gyakoroltak az emberekre, hanem nagy munkát is végeztek. Vajon ki nyerte el közülük Mária Terézia fiainak csodálatát és ki jutott el egészen Mozart Varázsfuvolájáig?

Jaqcuin Miklós József, a Bányászati Akadémia első professzora, az iskolai tevékenységének bevezető, első évét, egy egyedülálló kémiai laboratórium létrehozásának szentelte. Kísérleteivel nemcsak az itteni diákokat nyűgözte le. Mikor 1764-ben Mária Terézia fiai, József és Leopold herceg, Selmecbányára látogattak, Jacquin vasreszelékkel gyújtotta meg előttük a salétromsavat. Végleg lehengerelte őket, mikor fémet nyert ki egy másik fémből, megváltoztatta a fémek színét, cinket nyert az ércből vagy mesterségesen állított elő cinóbert. Jacquin utódainak egyike volt Born Ignác, akiről már említést tettünk és, aki az arany és ezüst értéktelen ércekből történő kinyerésének egy új módját találta fel. Mellesleg ő volt a bécsi szabadkőműves páholy vezetője, akinek Wolfgang Amadeus Mozart is tagja volt. Born és Jacquin mindketten inspirálták Mozartot. Born tiszteletére szerezte a Szabadkőműves öröm című kantátát (K471), és a Varázsfuvola című operában ő ihlette Sarastra személyét. Jacquinról pedig a pap alakját mintázta.


Tisztelet a kudarcnak


Minél mélyebbre jutottak a bányászok a Selmecbánya alatti a földben, annál inkább zavaróbbak voltak a bányavizek. Kiszivattyúzásukra több leleményes berendezés született, amelyeket ma dicsőít a történelem. Mindazonáltal hasonlóan bámulatra méltóak voltak azok a találmányok is, amelyek teljesen haszontalanok voltak a helyi bányászat számára.

Már 1477 körül meghívták Selmecbányára a szivattyúgépek mesterét, Peter von Felsant Gdanskból. Ellenben munkáját nem végezte rendesen, mivel fusimunkákat vállalt Lengyelországban és Szászországban. Miután kötelezettségeinek nem tett eleget, von Felsan a gdanski börtönben végezte. 1625-ben érkezett Selmecbányára Peter Legler gépmester, aki azzal dicsekedett, hogy Altenburgban olyan szivattyúgépet rakott össze apjával, ami az ottani bányákból minden vizet kiszivattyúzott. Három évvel később felépítette új gépét. Bár a berendezés szívattyúzta a vizet, minden percben elromlott rajta valami. Legler további gépeket is üzembe helyezett, de a bányákat rövidesen olyan mértékben árasztotta el a víz, hogy ahhoz már egyik gépe sem volt elég. 1632-ben Fernin Mazalet és Basquet állítottak be Franciaországból. 6000 tallért kértek és 20 évre szóló szabadalmat a találmányukra, amely kiszivattyúzta volna az összes vizet az elárasztott feltáró helyekről. A gép napvilágot látott ugyan, de nem volt hosszú életű. Első próbája után a francia feltalálók olyan gyorsan tűntek el a városból, hogy csak úgy porzott utánuk az út. További gépmesterek Bécsből, Tirolból, Velencéből és Körmöcbányából is érkeztek. Viszont ma mindegyiküknek nagy esélye lenne megnyerni az anti-Nobel-díjat. Ennek a kategóriának a találmányai közül kitűnt az az óriási taposókerék, amelynek működtetéséhez 128 ember volt szükséges. A taposókerék híre kétségkívül gyorsan terjedt. Nemsokára egyetlen ember sem akadt, aki hajlandó lett volna rajta dolgozni. Nem csoda tehát, hogy ilyen tapasztolatokat követően az a meggyőződés terjedt el, miszerint a bányavizek kiszivattyúzására, a lovak által meghajtott áttétszekrénytől nem létezik jobb. A változást végül csak Hell Mátyás Kornél érkezése hozta meg.


Találd meg a tíz különbséget avagy az Amália akna melletti víz szivattyúzására készült gépezet rajza, amelyet Hell József Károly tervezett. Forrás: Állami Központi Bányászati Levéltár, ltsz. 617

Jaqcuin Miklós József. Forrás: Osztrák Nemzeti Könyvtár