BÁNYATAVAK

A történelem is több szemszögből megközelíthető. Szeretné látni? Nézze meg az animációt.

A víz, ami megmenti a bányászatot

„Tajchák“ illetve bányatavak. Ma festői helyek, fürdésre vagy korcsolyázásra használatosak, egykor az egyik legtökéletesebb bányai vízgazdálkodási rendszer, amely az elárasztott bányákat segített lecsapolni. A 18. században ez a rendszer több vizet gyűjtött össze, mint bármelyik más a világon. Hogy lehetséges ez? Hisz Selmecbánya körül csak egy maréknyi forrás és patakocska van. A zseniális tartály- és árokrendszer mögött főképp a Hell-család illetve Mikoviny Sámuel áll.


Bányaterületek és fejtési helyek síkrajzi térképe – a Szentháromság-táró, Bieber- és Ferenc- öröklődő tárók Fr. Jos. Schultz-tól, 1779-ből. Forrás: Állami Központi Bányászati Levéltár, ltsz. 560/3

Easy as Hell


Mikor 1693-ban Hell Mátyás Kornél Selmecbányába érkezett, csak kevesen sejtették, hogy kész áldás lesz a bányászatnak. Hell megmentette a bányákat a föld alatti vizektől, Rákóczi lázadóinak parancsnokságától és még az Udvari Kamarától is. Emellett bebiztosította, hogy VI. Károly megfontolt uralkodóként jelenjék meg a történelemben.

Hell Mátyás Kornél érkezése előtt a bányákban lovak által meghajtott áttételszekrényt használtak, tört forgattyútengellyel, amely rendkívül rossz minőségű komponens volt. Hellnek eszébe ötlött, hogy ez nélkül szerkeszti meg az áttételszekrényt. A szakértők 9 hétig tesztelték a szerkezetet, mire elismerték, hogy hibátlan. Egy további találmányával a Horná Bíberova-i táró üzemét mentette meg Rákóczi embereitől, akik 1703-tól nyomorgatták Selmecbányát. Mikor a bányákat elárasztotta a víz, a lázadók teljesen el akarták őket pusztítani. Hell viszont szivattyúgépének köszönhetően meggyőzte őket, hogy a víz eltűnik majd a bányákból. Amikor Horná Bíberova-i táró felújítására szánt pénz elfogyott, az Udvari Kamara úgy döntött bezáratja a bányákat. Ám mielőtt a rendelet hatályba lépett volna, Hellnek sikerült elkészítenie a bányák vízmentesítésének tervét, a víztárolók segítségével, amelyek a szivattyúmechanizmus meghajtására szolgáltak. Ez benyomással volt magára VI. Károly császárra is. Nemcsak hogy nem záratta be a bányákat, sőt, pénzzel járult hozzá a Nagy Vindšachta felépítéséhez, a Kis Vindšachta és az Evička átépítéséhez. Ezzel a hatalmas mennyiségű vízzel és a hét szivattyúberendezéssel sok elárasztott bányát sikerült megmenteni. Hellnek köszönhetően VI. Károly is jelen volt kora legtökéletesebb bányászati vízgazdálkodási rendszerének létrejötténél.


A szlovák da Vinci


Ha minden egyes szakmaért, amiben otthon volt, szobrot állítanánk Mikoviny Sámuelnek, hasonmásai ellepnék a várost. Az orvostudomány volt azon kevés szakok egyike, amelyhez nem értett, és ez a selmeci bányatavak leleményes rendszerének feltalálója számára végzetesnek bizonyult.

A többszörös tehetség, Mikoviny Sámuel volt az első mérnöki címmel rendelkező szlovák, továbbá matematikus, térképész, rézmetsző, földmérő, csillagász, barlangkutató, vízimérnök, védelmi épületek tervezője, a bányászati iskola igazgatója és tanára volt. Itt matematikát, mechanikát, vízműtant, mérőmódszereket tanított, valamint a földmérés gyakorlati oktatását vezette. Nem tudni naponta hány órát szentelt alvásnak. Mint Pozsony vármegye mérnöke, vízgazdálkodási munkákkal is foglalkozott. Ennek nagy hasznát vette, mikor az uralkodó 1735-ben császári és királyi földmérőnek nevezte ki a közép-szlovákiai bányavárosokban. Hála istennek! Mivel Mikoviny oly módon bővítette ki és tökéletesítette a mesterséges bányatavak Hell-rendszerét, hogy végérvényesen megoldotta a selmeci bányászat energetikai problémáját. Progresszív vízművei közül mindenképp megemlítendő a Rozgrund víztározó, amely még a jelenkori hidrotechnikai viszonylatban is rendkívül élenjáró építmény. Se Mikoviny élete, se halála nem volt mindennapi. Tudományos célból kijelölte magának a pozsonyi hosszúsági kört, amely kényelmesen szelte át pozsonyi lakásának ablakát. Itt saját obszervatóriuma is volt. Matematikusként sikerrel kapcsolódott be a kör kvadratúrájáról folyó vitába. Rézmetszeteivel Bél Mátyás műveit gazdagította. Úgy tűnhet Mikoviny mindenre képes volt, de nem így van. A megfázással nem bírt el 1750-ben. Ezt azért tudjuk, mert Mikoviny életének ez vetett váratlanul véget, mikor Trencsénből tartott visszafelé Selmecbányába.


A Richňava víztározó és víztáró profiltérképe, 1743-ból. Forrás: Állami Központi Bányászati Levéltár, ltsz. 569

A Nagy Vízellátó ma. Forrás: Gashpar Creative